Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet!

Oldalak (menü)

Bevezetés

A Gitáriskola új fogalmai és javaslatai

Koncepcionalitás

Kotta-tabulatúra kontra Pénzes-féle tükörkép

Dal vagy skálarendszer?

Teljes skálaszerkezetek

Skálavariációk

OSIRE

Basszusgitár

Folkgitár

Klasszikus gitár

Összhangzattan

Improvizáció

Metronóm

Angol nyelvű honlap

Tanítványok

Humor

Facebook + Youtube

 

No more human error. Everything here is rythmical and algorithmical.

 

 

 

Bevezetés

 

Tisztelt Látogató!

Mindenekelőtt köszönöm, hogy felkereste honlapomat! Az alábbi oldal nem tartalmaz valós tartalmat, hanem csak egy ismertető, egyúttal linkgyűjtemény honlapjaim felé, amelyek egyesített fejezetmennyisége 2013 elején átlépte az 1200 fejezetet (→ Honlapstatisztika). Ilyen irdatlan mennyiségű zenei anyagot nem lehet felépíteni kaotikusan összeválogatott elemekből, szakmai ítéletem szerint ezzel párhuzamosan a Pénzes-féle Gitáriskola minőségileg is egyedülálló alkotás, éppen ezért engedje meg a Tisztelt Látogató, hogy röviden bemutassam honlapjaim számos zenei-zeneelméleti újdonságát!

 

A Gitáriskola új fogalmai és javaslatai

→ Bővebben

 

Ebben a fejezetcsomagban rendszerezem és publikálom a Gitáriskola szinte összes zenei-zeneelméleti újdonságát. Rendkívül hasznos ezeket külön fejezetekbe gyűjteni elsősorban összehasonlításképp a többi, piacon elérhető szólótechnikai, általánosságban zeneelméleti anyaggal és egyúttal -ha a Pénzes-féle újszerűség jobb, logikusabb megoldásnak ígérkezik a már megszokottal, a klasszikus zeneelmélettel szemben-, javaslatokat is tenni reá vonatkozóan. Az alábbi ismertetések voltaképpen ezen fejezetcsomag kibontásai.

 

Koncepcionalitás

 

A csúnya idegen szótól nem kell megijedni, szerintem tisztes mértékben lefedi azt, amire gondolok.

 

Az eddig publikált zeneoktatási anyagok elsöprő többsége sohasem vett egyszerre több előfeltevést. Egyikük sem így kezdte:

 

"Szerintem induljunk ki ebből, mert meglehet: egy másfajta megközelítéssel máshová lyukadunk ki."

 

A mérnökök tudják, hogy miről beszélek. Nem elég egy hidat megtervezni, mert annak ezernyi változata lehetséges még az egyetlen megtervezési helyen is. Az előfeltevések vizsgálatainak hiányában még a ceruzát is felesleges felemelni, mert az első lépés mindig a nagy, kerek asztalt körbeücsörgő, mérlegelő észmunka. Ez több dolgot bizonyít (az és/vagy logikai kapuk tetszőleges kapcsolgatásával):

• a szerzők speciális (mondjuk hangszerspecifikus) zeneoktatási anyagok írását határozták el, ezért általános kérdésekkel nem foglalkoztak. Ezzel persze szépítgetem pedagógiai munkásságukat, hiszen -ha eltekintünk a globális zeneelmélet legáltalánosabb kérdéseitől-, egy hangszeriskolánál nincs általánosabb megközelítés. Én személy szerint nem hiszem, hogy bármelyikük ennél távolabb jutott volna.

• A szerzők nem láttak rá az általános (globális zeneelméleti) kérdésekre, magyarán nem látták át teljesen a magyarázandó anyagot.

• A szerzők átlátták a magyarázandó anyagot, de ortodox hagyománytiszteletből (tekintélyelv) nem nyúltak újdonsághoz.

• A szerzők mindennel tisztában voltak, de nem volt kellő fantáziájuk az újdonság megteremtéséhez.

Véleményem szerint csakis úgy lehet jó és előremutató oktatási anyagot írni, ha mindig ilyesféle kérdéseket teszünk fel magunkban:

• Jót tanított nekem a tanárom?

• Miért innen és onnan indult ki?

• Biztos, hogy ez volt az optimális megoldás?

• Lehetne-e jobb a megközelítés?

• A problémára hány megoldás létezik?

• stb.

Amíg ezzel a feszült ön-, és másfigyeléssel nem rendelkezünk, bizony az ősök szokásrendjét követjük, amely többször tartalmaz a fantáziát gúzsba kötő szokáskötegeket, mint értelmet. A koncepcionalitás tehát az egyszer megtanultak folyamatos és kíméletlen felülvizsgálatát jelenti az optimalitás érdekében, ha ilyen egyáltalán létezik. Miért? Hogy végre a dolgok végére járhassunk, ha tanáraink ezt nem tették meg...

 

Kotta-tabulatúra kontra Pénzes-féle tükörkép

 

A zene lejegyzésére többféle módszer is rendelkezésre áll. A legáltalánosabb a kotta, amelyhez gitár esetében sokszor csatlakozik tabulatúra is. Mindkettő dinamikusan, tehát időben változó struktúrák segítségével írja le a zenét. A Pénzes-féle módszertan volt a legelső, amelyik azt állította, hogy zeneoktatás során ez nem optimális, hanem elsődlegesen inkább a zene alapjául szolgáló konkrét skálaszerkezetekre kéne koncentrálni, ez pedig statikus ábrákkal sokkal jobban kivitelezhető. Nézzünk erre 1 konkrét példát!

 

Ha egy G-dúr skálát kottában leírok...

 

 

 

...akkor gitár esetében egyéb segédjelzések vagy tabulatúra nélkül semmilyen konkrét technikai lejátszási módot nem tudok belőle kikövetkeztetni. Érdekes adat: egyik fejezetemben (Alapskálák IV.) kiszámolom, hogy 1 db (a G-dúrhoz hasonló) D-dúr skála 278 módon szólaltatható meg. Nem nehéz kikövetkeztetnünk, hogy ebből a skálamennyiségből kezdetben csupán 1 az optimális és elsődlegesen azt kéne kigyakorolnunk. A Pénzes-féle tükörkép viszont...

 

 

 

...képes megmutatni 1 skála statikus, időtől független szerkezetét. A gyakorlónak nincs más dolga, mint megértve a tükörképolvasás alapelveit, ezt a konkrét skálaszerkezetet kigyakorolni és alkalmazni. (Ezen skálaszerkezet egyéb tulajdonságaira most nem térek ki.) A skálák ilyetén alkalmazása már be is vezetett minket a következő kérdéskörbe:

 

Dal vagy skálarendszer?

 

Saját hangszeres tanulmányaim során (ez eddig gitár,basszusgitár és zongora volt, a többiről nem tudok nyilatkozni) soha nem találkoztam logikus és rendszerezett módszertannal. Azaz mindegyik tanított ezt-azt a maga rendszertelen szemlélete szerint: itt egy kis skála, ott egy butácska dal, de mindez semmiféleképpen sem egységes rendszerbe illesztve. Sőt, volt olyan gitároktatóm, aki idáig sem jutott el, hanem barátian megkérdezte: "A mai órán mit csináljunk?"

 

Ebben a vonatkozásban tehát nem nehéz a saját gyártmányú skálarendszerező és skálavariációs szofrtverrel, az OSIRÉ-vel túlszárnyalni egy "bejáratott" módszertant, hiszen az valójában nem is létezett, hanem csupán sorozatos pedagógiai baklövés volt a tanítvány óradíjának terhére. A részcím viszont felvet egy fontos kérdést: miért inkább a skálarendszert tanuljuk a dal helyett?

 

Nos, itt a probléma megértéséhez a Tisztelt Olvasót arra kéne megkérnem, hogy olvassa el a Mi is a zene? X. részcímű fejezeteket. Erre talán az Olvasó még hajlandónak is mutatkozna, ám a jelen pillanatban az összes fejezet még ki sincs kidolgozva, épp ezért önhibámon kívül most csak annyit tudok tenni, hogy kiindulásképpen idemásolom a "zenévé válás" 5, általam felállított lépcsőjét:

1. A zeneileg meghatározható hang jelensége

2. A konszonancia jelensége

3. Skálaalkotás a természetből vett akusztikai jelenségek alapján

4. A tonalitás

5. A zene nagy belső, ritmikai szimmetriája

Csakis az 5. lépcső felett beszélhetünk arról a zenéről, ami általában nekünk egyszerű dal formájában megtetszik. (Az európai gyökerű zene ennél bonyolultabb jelenség, de most ez itt nem olyan lényeges.) Az 5 lépcső egy kissé átalakítva másképpen is felírható, ezeket az összetevőket én mostzenei komponenseknek neveztem el:

1. (Ritmus)

2. Hangrendszer

3. Skálarendszer

4. Harmónia (akkordrendszer)

5. Dallam

6. (Dal)

Amint tehát látható, az egyszerű dal megkomponálásához vagy lejátszásához mind az 5 fenti feltételnek teljesülnie kell. Azaz kissé lesarkítva: nincs zene hangrendszeren, skálarendszeren, akkordrendszeren és ritmuson kívül. A zene (a dal) tehát nem az alap, hanem pontosan az ellenkezője: a piramis csúcsa, a zenei komponensek együttes alkalmazása. Kiválóan mutatja mindezt kockapiramis formájában az alábbi táblázat...

 

 

 

...ahol jól láthatjuk, hogy a dal, mint a zenei komponensek együttes alkalmazása legfelül helyezkedik el. Ám éppen ez a probléma: a dal megtanulásával a zenei rendszert nem tanuljuk, hanem csupán alkalmazzuk. A táblázat figyelmes áttanulmányozásával rájöhetünk arra, hogy az első olyan zenei komponens, ami zenei alapként (tehát nem alkalmazásként) egyáltalán megtanulható, az askálarendszer. Ebből a szempontból a hangrendszer sem jó választás, ugyanis bár tartalmazza a zenei rendszer összes alaphangját (ez az európai temperált hangrendszerben a 12 félhang) és ezek valójában skálává is rendezhetők (ez a kromatikus skála), ám a zenéhez ez még nem elégséges, hiszen a konkrét zene csakis (a 12 félhangból származtatott) öt-, és hétfokú skálákból vezethető le (pentatónia és diatónia).

 

A félreértések elkerülése végett itt jelzem, hogy a táblázatban bár a ritmus van legalul és annak belső, ritmikai szimmetriája valóban részben meghatározza a zenei eseményeket, ám a hangrendszer és a többi komponens mégsem belőle származtatható. Ennek ellenére a ritmust mégis alapként tüntettem fel, elvégre nincs zene ritmika nélkül.

 

A táblázatból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a skálarendszerből közvetlenül származtatható az akkordrendszer, sőt maga a dallam is és a folyamat fordítva nem működik. Eme tény ad létjogosultságot annak, ha az oktató mindenekelőtt, legelső lépésként a skálarendszer szisztematikus betanításával kezd és ha mindezt automatizálni is lehetséges (OSIRE), akkor az az oktatás és tanulás szempontjából a leghasznosabb...

 

Összefoglalva: a fentiekkel bebizonyítottuk, hogy azátlagos képességű tanuló, aki kizárólag dalokon keresztül akar zenét tanulni (tehát egy hangszert elsajátítani), sohasem lesz képes szerzett, rendszertelen tudását teljes értékű, zenei rendszerszemléletté összeállítani, mert ez a fajta zenetanulási mód egyszerűen nem ad "globális" rálátást.

 

 

 

De hála a Pénzes-féle módszertannak, ennek a zenei amatőrködésnek egyszer és mindenkorra vége.

 

Teljes skálaszerkezetek

→ Bővebben

 

A Pénzes-féle Gitáriskola már évek óta publikál (általam úgynevezett) teljes skálarendszereket. Ennek során a Pénzes-féle tükörkép és annak forgatásai felhasználásával felvázolásra kerül adott hangszeren egy adott tonalitás (hangnem) összes skálaszerkezete mind a 12 félhangról indítva. A fő objektumok ebből következően az alábbiak lehetnek:

• tonalitás - az európai zenében én 3 + 1 tonalitáscsomagot emelnék ki: a dúr-moll tonalitásokat (eme kettőt egy objektumnak veszem), a pentatóniát, a harmonikus mollt és +1 tonalitásként a domináns (keleties) fríg hangnemet.

• adott húros hangszer, akár különböző hangolásokban, például hathúros gitár standard vagy kvart hangolásban, sőt bundnélküli kivitelezésben.

A Pénzes-féle módszertan már mindegyik fontos vagy népszerű húros hangszerre és annak fajtáira kidolgozta a teljes skálarendszereket, érdekességképpen még ukulelére is (kétfajta hangolásban). Itt van például a hegedű A-dúr hangnemre vetített teljes és kibontott teljes skálaszerkezete (jobbkezes változat):

 

A-dúr - teljes

 

 

Gisz-lokriszi

 

 

A-dúr

 

 

H-dór

 

 

Cisz-fríg

 

 

D-líd

 

 

E-mixolíd

 

 

Fisz-moll

 

 

Gisz-lokriszi 13. fekvésben

 

Skálavariációk

→ Bővebben

 

Ez az objektumcsoport a Pénzes-féle Gitáriskola szólótechnikai részének legfontosabb, egyúttal legterjedelmesebb része. A fenti, Dal vagy skálarendszer?című résznél már felfedezhettük, hogy a Pénzes-féle módszertan elsődlegesen nem a dalok, hanem a skálák-skálarendszerek következetes begyakoroltatására koncentrál. Ennek "zászlóshajója" a skálavariációk óriási, de logikus alapokon álló rendszere. A skálavariáció egy adott (bármilyen választott) skála ritmikai és dallambéli variálását jelenti. Egy olyan zenei alapképlet, amely aztán végigjátszható az egész skálán vagy annak bármilyen módosított formátumán. Kétféle skálavariációról beszélhetünk:

1. matematikai skálavariációk, ahol a zenei alapképlet, egy egyszerű, néhány hangos kiindulópont matematikailag van variálva, ezáltal kiszámíthatjuk a képletből kihozható összes variációs mennyiséget,

2. zenei skálavariációk, amelyeknek nem érdemes matematikával nekitámadni. Kiindulópontjuk egy jól hangzó vagy technikailag hasznos zenei képlet.

Természetesen a kétféle skálavariáció-csoport között vannak bizonyos átfedések is, ám ezek gyakorlási és katalogizálási szempontból nem lényegesek. Alább például1001 számú (matematikai) skálavariációt láthatunk basszusgitáron, A-dúr skálában és picado-technikával megszólaltatva:

 

OSIRE

→ Bővebben

 

Ez a saját készítésű program a matematikai skálavariációk komplex gyakoroltató szoftvere, amely egyúttal az összes húros hangszer hatékony skálarendszerezőjeként is funkcionál. S bár "kézileg" rengeteg egyéb, zenei jellegű skálavariáció is alkotható, az OSIRE adta összes matematikai skálavariációs mennyiség hétfokú, azaz 7 hangból álló skála esetében elméletileg 7²⁵ = 1.341.068.619.663.964.900.807, amely tökéletesen elég a nyers hangszertechnika rendszerezett kigyakorlására.

 

 

OSIRE kezelői felület - 6 húros gitár - standard hangolás

 

 

OSIRE kezelői felület - 7 húros gitár - standard hangolás

 

 

OSIRE kezelői felület - 4 húros basszusgitár - standard hangolás

 

 

OSIRE kezelői felület - 5 húros basszusgitár - standard hangolás

 

 

OSIRE kezelői felület - hegedű

 

 

OSIRE kezelői felület - brácsa

 

 

OSIRE kezelői felület - cselló

 

 

OSIRE kezelői felület - nagybőgő

 

Azt se felejtsük el, hogy az OSIRE technikai és zeneelméleti módszertanát a teljes, publikált és folyamatosan bővülő Pénzes-féle Gitáriskola támogatja, amely már most az egyik legnagyobb az ilyen jellegű anyagok között. Tehát az OSIRE módszertani megközelítései tökéletesen logikus és rendszerezett kapcsolatban állnak a Pénzes-féle Gitáriskola bármelyik fejezetével.

 

Basszusgitár

→ Bővebben

 

Ezen az alapvetően kísérő jellegű hangszeren technikailag és oktatási szempontból szinte mindaz megvalósítható, mint szólógitáron. Ezen szakmai állítás konkrét igazolása a Pénzes-féle módszertanban egy különálló honlapon történik, amely 2013-ra hazánk legnagyobb, basszusgitárral foglalkozó portáljává nőtte ki magát, és amelyen egyébként a basszusgitár elődje, a nagybőgő rendkívül kidolgozott fejezetei is megtalálhatók. A honlap ingyenesen egészen az alapoktól, de rendszerezett és logikus lépésekben igyekszik a tanulót végigvezetni a hangszertanulás kezdeti gyötrelmein.

 

 

Folkgitár

→ Bővebben

 

Sok, a gitár iránt érdeklődő csupán hobbiszinten kíván foglalkozni hangszerével. Ez általában azt jelenti, hogy kedvenc dalaiknak inkább csak az akkordmeneteit tanulnák meg és a dallamot saját maguk vagy mások énekelnék rá. Számukra a Pénzes-féle folkgitár-iskolát, mint ingyenesen elérhető, videókkel is támogatott honlapot ajánlom, amely az egyszemélyes online tanulás lehetőségeit (és korlátait) figyelembe véve igyekszik összefoglalni kedvenc dalaink akkordjait, akkordmeneteit, pengetési sablonjait. Ez az oktatási anyag főleg az ujjas pengetési technikákra igyekszik megtanítani. A Pénzes-féle folkgitár-iskola technikai repertoárja a flamenco-stílusból származik.

 

 
 

Klasszikus gitár

→ Bővebben

 

Bevallom őszintén, nem nagyon szeretem a klasszikus gitárstílust, de természetesen ismerem és ha egy klasszikus jellegű dal megtetszik, akkor nem nyugszom, amíg meg nem tanulom. Így történt ez az alábbi esetben is.

 

Összhangzattan

→ Bővebben

 

A Pénzes-féle módszertan egyedülálló módon, sokféle oktatási formában és számos fejezetben szemlélteti a klasszikus zeneelmélet egyik legnagyobb mumusát, az összhangzattant, amely voltaképpen az akkordépítés-akkordépítkezés belső törvényszerűségeit tárgyalja. Sőt, a Gitáriskolának ebben is sikerült egyedülállót alkotnia: a manapság használt zenei akkordok csak elenyésző részei a több mint 1000 db Pénzes-féle matematikai akkordnak.

 

Improvizáció

→ Bővebben

 

A piacon elérhető, a témával foglalkozó kiadványok, weboldalak általában kellő részletességgel tárgyalják, hogy miként is kell improvizálnunk. Erre számos, többségében előre legyártott zenei példát, sablont hoznak fel, például...

• "ez az X. stílus jellegzetessége",

• "így csinálta X. zenész",

• "szerintem ez egész jól hangzik",

• "próbáltad már?"

• "na, ettől most padlót fogsz",

• stb.,

...a többit, azaz a (zenei) személyiségbe való integrálást pedig az olvasóra bízzák.

Ezzel a koncepcióval viszont én nem értek egyet, mert én nem mondhatom meg a Tisztelt Olvasónak, hogy mit improvizáljon, hiszen így az nem az ő zenéje lesz. A tanítványt nem az én improvizációmra, hanem a sajátjára kell rávezetni. Én maximum arra tehetek (csakis közvetett) módszertani javaslatokat, hogy miként csalogassuk ki a zenét ujjaiból. Ettől gyökeresen új a Pénzes-féle improvizációs megközelítés, amelyről részletesen írok a központi honlap Improvizáció című fejezetcsomagjában.

 

  

 

Angol nyelvű honlap

→ Bővebben

 

Pénzes-féle Gitáriskola fejezetei nagyobb fejezetcsomagokban, folyamatosan kerülnek angol nyelvű fordításra. Az angol nyelvű rész publikációja külön honlapon történik. Bátran állítom, hogy minőségi fordításokról beszélhetünk, így a magyar és az angol nyelvű honlap összevetése egyúttal kiváló zenei angol nyelvlecke.

 

Metronóm

→ Bővebben

 

A Gitáriskola saját gyártmányú, de szabadon elérhető online metronómmal rendelkezik, amely segítségével a különböző ritmikai vagy skálagyakorlatok minél pontosabb elsajátíthatók.

 

 

 

A metronóm széleskörű beállítási lehetőségekkel rendelkezik: 39 hangból válogathatunk és bonyolultabb ritmusok is reprodukálásra is képes (ilyen például aflamenco 12/8-os bulerias ritmusa). Emellett a honlapon 520 db különböző zenei stílusú ritmikai minta is elérhető.

 

Klasszikus zene kontra könnyűzene

 

Természetesen nem kívánok egyetlen zenei műfajt sem erőltetni a másik hátrányára. Én általában zenei vizsgálódásaim során éppoly természetességgel hivatkozom blues zenére, mint a klasszikusokra. Azt hiszem ez a mindenre való nyitottság az alapja az igazán jó oktatóanyagnak. A többit a Gitáriskola Előszavában, aLegutóbbi módosítások, hírek című fejezeteiben, ha Ön is úgy gondolja, illetve ha csak színvonalas gitárzenét szeretne hallgatni és letölteni, akkor ezúton hívom fel figyelmét a Zenés bemutatkozás és a Jam session című fejezetekre.

 

Tanítványok

 

Természetesen az egész Gitáriskola nem ér semmit, ha a katalogizált tudástár és az oktató személyes varázsa által (☺) az online vagy a személyes tanuló nem tanul meg gitározni. A Pénzes-féle tanítvány nemcsak tökéletesen ura hangszerének, hanem a leglogikusabb módon érti is a zenének azon elméleti összefüggéseit, amely belőle egyáltalán megérthető. Ebből az is következik, hogy egy adott idő és fejlődési szint felett, a Pénzes-féle honlapok okos felhasználásával a tanítvány gond nélkül képes önmagát fejleszteni.

 

  

 

  

 

  

 

  

 

Humor

→ Bővebben

 

Természetesen nem hiányozhat a honlapról a humor sem, erről 1 egész fejezetcsomag is gondoskodik.

 

  

 

Facebook + Youtube

 

 

 

 

 

 

music-instrument-guitar.com - basszusgitar-folkgitar-gitariskola.hu

 

 

  www.youtube.com/user/musicschooladmin